Miután több órás internetes keresgélés után sem sikerült rájönni, hogy hol érdemes megszállni Veszprémben, nekivágtunk az ismeretlennek. Tényleg a véletlen műve, hogy a belvárostól pár percre rátaláltunk a Péter Pál Panzióra, hogy mi fogott meg benne az útra néző frontját látva, igazán nem tudom már.
A másik oldalon viszont volt bőven néznivaló, a falra akasztott virágtartó pad és a kovácsoltvas kerítés mögött felsejlő kerti romantika azonnal meggyőzött.
Csengettünk, vártunk, ajtót nyitottak, egyetlen szabad szoba volt, azonnal kivettük. Nem bántuk meg, visszamegyünk és jó szívvel ajánljuk!
Íme pár kép is:
Az utcai front. Nem lehet eltéveszteni:
Pad újragondolva:
A bejárat. Illetve a kijárat. :)
Hangulatos szoba:
Étterem. Akár inspirációnak:
Forrás: Péter Pál Panzió